„MAGYAR NYOMOK VARMIÁBAN” ÚTVONAL
A magyar–lengyel kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza, amelynek kezdetei Szent István (1000–1038), a magyarok első koronázott királyának uralkodására tehetők. A két állam szomszédos volta és a közös ellenségek miatt a kapcsolatok korai szakaszát a katonai jelleg határozta meg, majd a Piast- és az Árpád-dinasztia családi és politikai összefonódásai is erősebbé tették ezt a szövetséget. Ennek egyik jelképe a 1330-as években zajló találkozók voltak a lengyel, a magyar és a cseh király részvételével a magyar uralkodók székhelyén, Visegrádon; ennek hagyományait manapság a visegrádi együttműködés kívánja feléleszteni. Ekkor jött létre az első perszonálunió (1370), amelynek következtében Nagy Lajos lengyel király is lett.
A 15. század közepén újabb perszonálunió jött létre, amelynek megtestesítője I. Ulászló magyar király volt (Jagelló Ulászló lengyel király fia), aki az 1444-es várnai csatában esett el. A szövetség felbomlott, mert a lengyeleket és a magyarokat különböző külpolitikai prioritások vezérelték. Ennek ellenére a kereskedelemnek és a gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően mindkét ország kölcsönösen hatott egymásra hosszú évtizedeken keresztül.
Báthory István erdélyi fejedelem (1575-1586) lengyelországi uralkodása rendkívüli időszak volt a magyar-lengyel kapcsolatok történetében. Neki köszönhetően az első ismert magyar személy Varmiában a király unokaöccse, Báthory András volt, aki még a krakkói trón utódlására is ki lett jelölve. Nagybátyja erőfeszítéseinek következtében a Visztula partjainál számos egyházi méltóságot megszerzett: 1581-ben varmiai kanonok lett, három évvel később a pápa Marcin Kromer koadjutor püspökének jelölte, akinek halála után 1589-ben átvette az egyházmegye irányítását.
Báthory püspökhöz kapcsolódik a 18. századtól Varmiában élő magyar Kálnássy-nemzetség története is, bár arra nincs bizonyíték, hogy tagjait éppen ő hívta volna meg Wartemborkba. A család legidősebb tagja, Zsigmond József a mai Barczewo várgrófja volt. Kálnássy András Mihály volt Gągławki ura, míg az író, költő Kálnássy Joachim Otto Zsigmond (Zsigmond József fia) közel 30 évig volt Ignacy Krasicki püspök személyi titkára.
Az olsztyni járás, Stawiguda önkormányzata, Gągławki és Bartąg település közössége, valamint a Łyna-parti Rus Társaságának köszönhetően 2017. május 31-én megnyílt a Kálnássy-nemzetség útvonala, amely a „magyar nyomot” jelenti Varmiában és összeköti ezen magyar családhoz kötődő településeket.
