Reszel

Reszel (németül Rößel, litvánul Rešlius) – város a kętrzyni járásban, a Sajna folyó mellett. A nemzetközi Cittàslow szervezet tagja.

1254-től Reszel Varmia püspökéhez tartozott – az okmányokban castrum Ressel néven említik. 1300-ban kereskedelmi központ jött létre, amelynek gyors fejlődése lehetővé tette a varmiai káptalan és Heinrich Luther püspök számára, hogy 1337. július 12-én a chełmnói jog alapján városalapítási privilégiumot bocsásson ki. 1372-ben megkezdődött a vár védőfalainak építése tornyokkal és három kapuval. Lucas Watzenrode varmiai püspök kezdeményezésére 1505-ben megkezdték a város erődrendszerének a kiépítését.

1631-ben a Braniewóból elűzött jezsuiták átvették az Ágoston-rend által elhagyott kolostorépületeket és létrehoztak egy kollégiumot, ahol katolikusok és protestánsok egyaránt tanultak. Csaknem 6 ezer fő végzett ebben az intézményben. A reszeli kollégiumnak támogatója volt János Kázmér király is, aki ösztöndíjalapot hozott létre a hallgatók számára. Itt tanultak a „varmiai magyarok” is: Kálnássy Zsigmond és fia, Joachim, valamint Kálnássy András Mihály, Gągławki tulajdonosa.

A tehetős lakosok és a város fejlődése lehetővé tették 1655-ben a település kivásárlását a püspök joghatósága alól. Ennek ellenére a reszeli vár továbbra is a varmiai püspökök egyik rezidenciájaként funkcionált.

A négyzet alakú épület 1350-1401 között épült, belső udvarral és boltíves folyosókkal is rendelkezett. A lakórész a déli és a keleti szárnyban helyezkedett el, a többi oldalát függönyfal zárta. Az északnyugati sarokban egy torony található – jelenleg tetővel fedett, korábban lőrések szegélyezték. 1648-ban és 1704-ben a várat kétszer kifosztották a svédek, ebben az időben néhány védőfalat is lebontottak.

Lengyelország első felosztása (1772) után börtönné alakították. A 19. század első éveiben két tűz pusztította el a főtornyot, ezt követően az épületet elhanyagolták. 1822-ben átkerült az evangélikus egyházközséghez, majd felújításon esett át. A déli szárnyát templommá alakították át, a homlokzatot megváltoztatták és haranggal ellátott oromzatot adtak hozzá, a boltíveket szétszedték, a keleti szárnyban pedig iskolát helyeztek el. 1931-ben a vártornyokat újjáépítették, termeiben múzeumot hoztak létre. Alapos felújításra került sor 1976-1985 között. Ma a várban egy szálloda helyezkedik el és az egykori evangélikus kápolna helyére az 1980-as években kortárs művészeti galéria került.

A „Magyar nyomok Varmiában” honlapot az olsztyni Stefan „Grot” Rowecki Történelmi Egyesület és az Olszytni Járás készítette a Varmia-mazúriai vajdaság anyagi támogatásáva.

Warmia i Mazury Powiat Olsztyński Klub Historyczny im. Grota CKB Dobre Miasto PTH Tyrolska Węgierski Instytut Kultury OSW