Frombork

Frombork (németül Frauenburg, latinul Castrum Dominae Nostrae – Miasszonyunk vára) – város a braniewói járásban, a Visztula-lagúnán.

1275-ben, a poroszok újabb felkelése után Heinrich Fleming, Varmia püspöke úgy döntött, hogy a varmiai káptalant Braniewóból Fromborkba helyezi át. Frombork 1310-ben kapott helyi kiváltságot, és a város jelentőségét növelte a Boldogságos Szűz Mária mennybevétele székesegyház és Szt. András templom felépítése. Kezdetben a város Varmia püspökeinek tulajdonát képezte, 1320-tól a varmiai káptalanhoz tartozott.

Az 1466-os toruńi szerződés értelmében a város és egész Varmia elkerült a Német Lovagrendtől és a Lengyel Királyság koronájának részévé vált.

Fromborkban élt és dolgozott 1510-től 1543 májusában bekövetkezett haláláig Kopernikusz, a varmiai káptalan kanonokja. Itt alkotta meg a De revolutionibus orbium coelestium (Az égi pályák körforgásairól) című művét, amely alapjaiban változtatta meg a világegyetemről szóló elképzeléseket. Kopernikuszt a dombon álló székesegyház-komplexumban helyezték örök nyugalomra. 1948 szeptemberében itt kezdte meg tevékenységét a Kopernikusz Múzeum (Muzeum Mikołaja Kopernika).

A költő és műfordító (Horatius és Propertius tolmácsolója) Kálnássy Joachim Ottó Zsigmond szintén Fromborkhoz kötődik, aki 1789–1802-ben a fromborki székesegyház kanonokja és kurátora volt. Lefordította többek között Szalézi Szt. Ferenc művét (Filótea, vagyis a jámborság útja), amelyet a varmiai népnek ajánlott. Franciául írta meg többek között Varmia földrajzi táblázata c. könyvét, és Varmia püspökének és a lengyel költők fejedelmének nevezett Ignacy Krasicki titkára volt. 1802-ben bekövetkezett halála után a fromborki székesegyház kriptájában temették el. A székesegyház mennyezetén fából készült bíboros kalapok függenek, köztük Báthory András püspöké.